A távolban ott a TV-torony Kékestetőn, ahová ma nem vezet az utunk, de a közeljövőben oda is el fogunk látogatni.
A Kozmáry-kilátó remek ötlet volt hőségriasztásban. Szerencsére odafenn volt árnyék, légmozgás és még kilátás is!
A burkolók befejezték a munkát, lenn az új járólap, a küszöbök, a falra felkerült a csempe, minden kifugázva és szilózva. Már ki is fizettem őket. 🫡
Levelet nem adtunk fel, de a kisvasútra visszaszálltunk, hogy visszatérjünk Gyöngyösre, ahol egy történelmi cselekedetet hajtottunk végre!
Egyrészt szerintem nagyon bénán van megrendezve és felépítve, a nagy izgalmak és fordulatok egyáltalán nem izgalmasak, másrészt az egész sztori olyan, mintha alufólia sisakosok írták volna, megspékelve egy kis vallással és felesleges szentimentalizmussal.
Sosem volt.
Tutifruti.
Történelmi nap volt a mai, ugyanis életemben először meglátogattuk a gyöngyösi nevezetességnek is mondható Manhattan Burgert, ami őszintén mondom, hogy teljesen rendben van, annyira, hogy még tuti visszatérünk!
Balra Gyöngyös, jobbra a Mátrai erőmű a távolban - utóbbi remek mementója a mögöttünk lévő NER korszaknak.
A városra mindig nosztalgiával gondolok, de kicsit szomorú látni, hogy a hely, ami egykor a világ közepe volt számomra, mennyire "kiüresedett" - asszem ez a legjobb szó ide.